Fajtisztaság

Ez a fogalom sok vitát kavart már eddig is tudományos körökben. Persze, mint minden fogalmat, ezt is lehet rosszul alkalmazni, átcsúszva az áltudomány területére. Ez leginkább a tudatlanok körében jellemző, hiszen könnyebb mások szavait ismételni, mint önálló gondolatokat megfogalmazni. Példának okáért az már nem vitapartner, aki egy szetter, és vizsla keverékére azt mondja: nem fajtiszta. Pedig az, mivel mindkettő a kutyák fajához tartozik. Tehát fajtiszta, de nem fajtatiszta.

Van arra példa, mikor egy faj egy másikkal eredményesen kereszteződik, ilyen az öszvér. Az öszvér nem fajtiszta. De nem is önálló faj, mert szaporodásra képtelen. Tehát az áltudományos „fajelmélet” itt sem áll meg. Ami nem illik össze, az nem működik.

Van is erre egy vicc: az állatok beszélgetnek a származásukról. Mondja az öszvér: apám ló, anyám szamár, én vagyok az öszvér! És te ki vagy? Én? Apám farkas, anyám kutya, én vagyok a farkaskutya! És te ki vagy? Hát én vagyok a lódarázs! Na elmész te a… !

S itt van az emberi faj, ebből egy van, így a tisztasága nem is lehet kérdés. Persze van, aki üzletet akar ebből csinálni, a rasszokat emlegeti, s erre a primitív sokaság vevő. Mert a rasszizmus is üzlet: hangzatos, hazug reklám, s a buta tömeg megvásárolja a (vég)terméket szavazatok formájában. Azt pedig már könnyű pénzre, sok pénzre váltani. Pedig hát mi is a rassz? Fajunk külső hatásokra adott válaszának testi jegyei, a fejlődési környezet eredménye. Egy kutatás szerint, ha egy bantu törzset letelepítenének a skandináv környezetben, cca 40 000 év alatt valamennyi szőke, és sudár lenne.

A származás kérdése: az őseiről senki nem tehet. Arról viszont igen, hogy megmarad az elemi tudatlanságban, vagy fejlődik. Ha nem, úgy járhat, mint egy képviselőnk: kígyót-békát kiáltott a zsidókra, s kiderült, ő is az. Kellemetlen… S mennyi ilyen lehet még… Van egy jó vicc: a kocsis éppen kielégíti a grófnét, aki felsikolt: Jani, éppen úgy csinálja, mint a gróf! Tudom asszonyom, a szobalány is azt mondta. Hmmm… S ha ezekből a „balesetekből” gyermek lesz, mondja meg már valaki: melyik a gróf, és melyik a pór??? Vigyázni kell ezzel…

Magyarországon pedig elég a történelmet ismerni csak egy kicsit, hogy belássuk: fajtánkra hivatkozni botorság. Már eleve hét törzs érkezett, s abból lett a nemzet. A helyi népcsoportokkal keveredtünk, és milyen jól tettük! Mert nem alakult ki beltenyészet, nem korcsosultunk el. A tatárjárás után országunk azért nem néptelenedett el, mert több nemzet képviselőit telepítették be. Van olyan, aki azt gondolja, hogy velük nem keveredtünk? Az kezeltesse magát…

Végül a nemesi származás kérdése, erre két anekdota is van.
Az első: egy híres, udvari zeneszerzőtől kérdezte a herceg: maga annyira szép zenéket szerez, ugye van nemes a családfájában? A válasz: Méltóságos uram! Noénak három fia volt a bárkán. Én nem tudom, melyiktől származom…

A második: két nemes vitatkozik, melyikük családja ősibb? Az egyik érve: az én családom már a tatárjárásnál is említve volt a Levéltár szerint. Annyira részt vettünk a harcokban, hogy a családom három generáción keresztül ki volt halva!

Ördög László
Európa keresztútjáról…

A bejegyzés kategóriája: Jegyzetek
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?