A stadion őrültjei

Hajnalodik. Már jönnek a logisztikai szakemberek, és gumibotjaikkal zörgetik a konténerek oldalát. Ébresztő van. Mmm… már érzem a reggeli cikória-kávé illatát, utána elszívom a tegnapról maradt csikket… Új nap kezdődik.

Itt élünk, a Konténer-városban, építjük a jövő stadionját Napsugár költötte Nagyvezérünk örök dicsőségére. Nem rossz hely ez. A nyugdíjas rendőr kollégák vigyáznak ránk, javainkra. Még kerítés is épült, és járőrszolgálatot látnak el védelmünkben. Így minden holmink megmarad. Na menjünk reggelizni…

Forró a cikória-kávé, melengeti a markunkat, szelet kenyér, kevés marmeládé, ez most kevesebb a hamburgeradó miatt, de legalább csökken a vércukor szintje. Egészséges táplálék, a táboron kívül ilyen nem jutna. Megdolgozunk a nyugdíjunkért, és szépen ellátnak minket, mindenünk megvan. Indulás melózni…

Kicsit sokat kell sétálni, de hát az energiaárak… így nem függünk senkitől. Meg a séta egészséges, és mennyi ismerős… Ott van például a Vegyész, ő méri a betonkeverőbe az anyagot, profi módon megy neki. A mi brigádunk elszállítja a betont, a vezetőnk a Buszos, ő vezényel minket, a Taligásokat. Ez egy jó meló, mert séta közben láthatjuk, hogy épül-szépül a Stadion.

A STADION!

Nagy mű lesz, ha elkészül, akkor Hazánk kitörési pontja, mert a Magyar foci felível, megold minden gazdasági bajt, és a zászlók már most is lobognak! És az eljövendő gazdasági csoda talán akkora lesz, hogy mi is idejöhetünk tökmagsöprögetőnek! Nem leszünk majd munkanélküliek, jut majd újabb feladat a volt nyugdíjasoknak, nem kell az arcunkat égetni holmi nyugellátással, büszkén dolgozhatunk a napi betevőért. Bizony, igyekezni kell, mert a szép, új világot nem adják ingyen, sok még a dolog. És ha Fülkeforradalmár Hősünk, a Fényestekintetű is kijön egy meccsre, talán ránk veti Istenektől örökölt Tévedhetetlen szemét.

Akkor meg fogjátok látni, nem dolgoztunk hiába, és micsoda dicsőség lesz!

Ni csak, ott jön a Nyomi! Ő kerekesszékes, de a Nemzet neki is tudott kenyeret adni. Valami ügyes fickó a széke hátuljára szerkesztett egy csuklópántot, felakasztottak rá egy kiskocsit, és így már ő hordja a vizet nekünk. Lám, lám, a Nemzeti Együttműködés neki is kenyeret adott a kezébe. Mert ez a jólét társadalma, itt mindenkinek helye van, nem szenved ínségtől a diplomás sem. Halló, Doki!

A Doki a mi védőangyalunk, vigyáz az egészségünkre. Most már boldog, mert megtalálta a helyét, pedig régebben külföldön akart szerencsét próbálni cudar módon. De belátta, hogy a hazának szüksége van rá, és még a diplomáját is meg kell szolgálnia. Így hát ő felügyeli a kórházblokkot a mi szerencsénkre. A civil életben hasznavehetetlen tanárok a keze alá dolgoznak, ők az ápolók, szerencsére nem íratnak dolgozatot a betegekkel. Meg tekerik a kínai imamalmot, ha már nem akartak részt venni a misén…

Az a zászló is felettünk lobog.

És hát igen, ott a katona, mi csak Obsitosnak hívjuk. Övé a pöcegödör takarítása, de megérdemelte, sokat jártatta az arcát. Csak arról szónokolt, hogy ő már megtette a magáét, meg hogy harcolt külföldön is, meg ilyesmi. Kit érdekel?! Vele dolgozik a Bombász, ő meg zsernyák volt, valami robbantási szakértő. Mi szükség lenne rá, hát nincs háború, nem igaz? Dolgozzanak csak, így öregkorukban is kajához jutnak. Vegyenek példát rólam: én tűzoltó voltam, mégis itt lapátolok!

Kinek kellenék ma már, ha nem lenne ez a jóságos forradalmár, mi?!

És hát igen, a Vasutas. Ő és csapata húzogatja az iparvágányon a szerelvényeket, szállítják az anyagot, ellátást. Már nincsenek sztrájkkészültségben, belátták a Törvényt. Szia, Vasutas! Mi a pálya? Barátságosan int vissza, ismerjük egymást régóta, csak fogytunk valami negyven kilót a száraz évszakban, így minden nap új arcát ismerjük meg egymásnak.

Azért voltak itt mások is, valami „normális emberek”, így hívták magukat. Ma már nincsenek itt, a Nemzeti Együttműködés kizárta őket a mi éltünkből. Egyszerűen felforgató tevékenységet végeztek, telebeszélték mindenki fejét hülyeséggel, olyanokkal, hogy: „aki úrnapján megszakad, annak finggal harangoznak”, meg hogy: „fizessék meg a munkát annak értékén”, szóval csak akadékoskodtak. Meg az egyik őrkutyát is megsütötték, merthogy jár nekik a hús. Bizony, ilyenek is voltak itt, de már eltávolították őket, ma már teljes a nyugalom.

És még mennyi stadion kell! Alig várom… Izzik kezemben a kínai lapát!
Európa: coki!

Ördög László
kuli

A bejegyzés kategóriája: Magyarország
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?