Ugrott a Remondis?!

Balhé van a városházán, nem kicsi, nagy! Minden jel szerint meghiúsult a –fűtőműves döntéshez hasonlóan egyébként teljesen előkészítetlen, minden hatástanulmány, egyeztetés és értékbecslés nélkül elhatározott– Remondis részvényvásárlás.

Még áprilisban döntötte el a képviselő-testület fideszes többsége, hogy 576 millió forintért megveszi az elsősorban hulladékkezeléssel, de városgazdálkodási feladatokkal is foglalkozó német cég részvényeinek 75%-át – az új hulladéktörvény alapján ugyanis 2014-től csak többségi állami-önkormányzati cég végezhet hulladékszolgáltatást. Azonban július 1-től úgy szigorodott a törvény, hogy 100%-ban kell államinak, vagy önkormányzatinak lennie a tevékenységet végző vállalkozásnak. Azaz a város áldhatja a szerencséjét, hogy az üzletet nem sikerült nyélbe ütni, hiszen az összesen 83%-os saját és vásárlandó tulajdonnal sem mennénk semmire.

Szakemberek, és a cég nyilvános mérlegadatai szerint a Remondis Oroszlány Zrt teljes tulajdonjogának valódi értéke sem közelíti meg a félmilliárd feletti összeget, nemhogy a városvezetés által megvenni kívánt 75%-a! Ugyanis az eszközein és az ingatlanán kívül más, a város számára értékes dologgal elvileg nem rendelkezik. Egy cég értékét a vagyonán kívül számos egyéb dolog, például a tevékenységre vonatkozó jogosultságai, a piaca, a hosszú távú üzleti lehetőségei stb. adják. A cégnek azonban mindezek közül jövőre semmije sem lesz, hiszen a törvényi változások miatt ezt a tevékenységet a jövőben úgysem folytathatná, így a piacát sem kell tőle megvenni. Ráadásul további értékcsökkentő tényező, hogy a hulladékkezelési tevékenységet jövő évtől kezdve csak nonprofit jelleggel lehet végezni, így egyáltalán nem mondható bombaüzletnek sem, és a vételi árat sem lehet majd kitermelni belőle. Ugyanakkor a rossz nyelvek szerint a vállalat környékén megkezdődött a bennfentes üzletelés a dolgozói részvényekkel.

A Remondis eszközállományának tényleges állapotáról és értékéről fogalmunk sincsen, hiszen azt a vásárlás előtt senki nem mérte fel. Tekintettel arra, hogy a Remondis tulajdonosai már 2011 közepe óta tudják, hogy 2014-től nem folytathatják a tevékenységüket, nehezen elképzelhető, hogy az elmúlt két évben a minimálisan szükségesnél többet költöttek volna karbantartásra, fejlesztésre. Erre következtethetünk abból is, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben az elmúlt két üzleti évben a cég már nem képezett eredménytartalékot, a 2011-es és a 2012-es év teljes eredményét osztalékként kifizették a tulajdonosoknak.

Mindezek mellett a Remondis telephelye számunkra értéktelen. A város több hasznosítatlan önkormányzati épülettel, területtel rendelkezik, ahol a szemétszállító autókat, park- és útkatbarbantartó gépeket tárolni lehetne, illetve a dolgozók szociális blokkjait ki lehetne alakítani (például sporttelep volt stadion épülete, és az előtte elterülő hatalmas hasznosítatlan terület), a jelenlegi „szeméttelep” pedig eleve a város tulajdona.

Ép ésszel világosan látható, hogy Oroszlánynak ebben a formában semmi szüksége nincs a társaságra, mert a hulladékelszállításhoz és kezeléshez szükséges eszközöket a város, illetve a város saját cége (OSz Zrt) a fenti árnál jóval olcsóbban be tudná szerezni, akár újonnan is.

Ami miatt mégis egyezségre kellene jutni a Remondis Oroszlány Zrt tulajdonosaival, az nem más, mint a tevékenységhez szükséges engedély. A hulladéktörvény jövő évi életbelépése után azon társaság végezhet majd ilyen tevékenységet, amelyik 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban van és 2012. június 30-án már megvolt erre az engedélye. Ez az egyetlen ok, ami miatt a város nem nyerő, hanem inkább vesztes pozícióból tárgyalhat.

A fentiekben leírtak külön pikantériája az a tény, hogy csak a közelmúltban fogadták el a hulladéktörvényt, a törvény nyilvános előkészítése és parlamenti vitája már legalább másfél, de inkább két éve folyik. Így azóta tudni lehet, hogy 2014-től csak önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek végezhetik a hulladékgyűjtési és kezelési tevékenységet. Oroszlány menedzsment szemléletű városvezetésének, és különösen Takács Károly polgármesternek két éve lett volna egy olyan stratégia kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy a város a lehető legegyszerűbben, legolcsóbban szerezze meg a tevékenységhez szükséges engedélyeket és eszközöket. Túl sokat nem is kellett volna gondolkodniuk, hiszen a város rendelkezik egy saját tulajdonú szolgáltató céggel, amelyik a Remondis helyébe léphetett volna.

Szóval, ez a kiinduló alap, a továbbiakat a város honlapján található polgármesteri interjúból tudhatjuk meg, hogy (kivonatos közlés): „Szándékunkban volt megvásárolni, amennyiben minden feltételt teljesítünk. Jelen pillanatban a 3 fő feltétel közül kettő teljesült. Az önkormányzat döntése, hogy a többségi részvényt meg kívánja vásárolni, és megvan a kormányengedély a hitelfelvételre. A harmadik a fedezet, hogy legyen rá banki kölcsön, ez sajnos nem teljesült. A közbeszerzési eljárást sikertelennek kellett nyilvánítanunk. Értesítenünk kellett a Remondis vezetőit, hogy jelen pillanatban nem tudjuk a szerződési feltételeket teljesíteni.”

Hopp, hopp, itt megállunk – mondaná a klasszikus.

„Nem tudjuk a szerződési feltételeket teljesíteni.” – hangzik el a riportban, ami azt jelenti, hogy a fideszes többség felhatalmazást adott egy előkészítetlen, át nem gondolt, érvekkel alá nem támasztott, hatástanulmány nélküli ügylet megkötésére.

Összegezve: teljesen érthetetlen, hogy a fideszesek miért is mentek bele egy 576 milliós hiteligényű projektbe addig, amíg legalább az alábbi dolgokat nem tisztázták:

• Pontosan, milyen nagyságú és összetételű vagyonról van szó? (Alapvetően a Remondisban lévő tárgyi eszközök tételes számbavétele, az egyéb vagyontárgyak és vagyon értékű jogok pontosítása, a követelések és kötelezettségek tisztázása minden ilyen ügyletben megkerülhetetlen.) A jelenlegi vagyon könyv szerinti értéke egy dolog (mondjuk az egész céget tekintve is százmilliókkal alacsonyabb, mint a 75%-ért kínált 576 millió), annak tényleges értékét a piac és az eszközök állapota határozza meg. Bemondásra vásárolni valamit több, mint félmilliárdért, ráadásul közpénzből anélkül, hogy azok pontos állapotát (piaci értékét) ismernénk, óriási bűn és felelőtlenség!
• A jövőbeni kötelezettségek –itt főleg a hulladék kezelésére, gondozására, illetve a jövőbeni tároló kialakítására vonatkozó dolgokra gondolva– tételes ismerete nélkül a jelenlegi vevőnek (a kötelezettségek átvevőjének) gőze sincs arról, hogy ezek milyen ütemezésben és milyen nagyságrendben jelentkeznek. Továbbá az is kérdéses, hogy milyen formában és módon valósíthatóak meg, ha megvalósíthatóak egyáltalán.
• Mivel jelzés van arra, hogy az állam mindenképpen többségi tulajdoni részt kíván vállalni ezen a területen, akkor komoly dilemma, hogy miért is áldozza az önkormányzat saját forrásait arra, hogy az állam majd később „valahogy tulajdonhoz” jusson? (Pont olyan ez, mint az oktatás, az egészségügy és a szennyvízkezelés! Ezek fejlesztésére is milliárdokat költött az előző városvezetés, most meg ezek üzemeltetését sorra elveszi tőlünk az állam. Miért van erre szükség?)

De térjünk vissza a kályhához, illetve a bankokhoz. Egyetlen jelentkező sem akadt, amelyik hitelt adna az oroszlányi önkormányzatnak, beleértve annak számlavezető pénzintézetét is. Takács Károly polgármester finoman fogalmazva úgy mondja, hogy a bankok és a kormány nézetkülönbségei miatt a város nem kap hitelt. Hogy valójában miért nem adnak, ahhoz nem kell nagy ész: azért, mert kivéreztetik őket módszeresen, s ma már nem látják biztosítottnak hiteleik megtérülését forradalmi hevülettől áthatott kis hazánkban. És ha a bank megvizsgálná, milyen tényleges piaci értékű, és milyen kilátásokkal rendelkező cég 75%-ának a megvásárlására akar a város 576 millió hitelt felvenni, vélhetően akkor is azonnal elállna a hitelnyújtástól.

Végül nem sikerült kidobni több mint 576 milliót az ablakon, de a következmények beláthatatlanok. Szinte az egész történethez újra kell varrni a gombokat, elölről kell kezdeni az egészet, miközben az idő sürget: a hulladéklerakónk gyakorlatilag betelt, és az új építése még mindig nem kezdődött el, mert nincs rá környezetvédelmi engedély.

Az elmúlt két és fél évben szemtanúi lehettünk Oroszlányban az esztelen pénzszórásnak, legyen szó a vértessomlói útról, a sokmilliós éves polgármesteri utazgatási költségről, a népbutító politikai-cirkuszi eseményekről, intézményi és közterületi átnevezésekről, tízmilliókat felemésztő, és nem is a város, hanem az MLSz tulajdonát képező műfüves pályákról (amelyek üzemeltetési költségeit a városnak kell előteremtenie), hogy csak párat soroljunk emlékeztetőnek. Mindeközben egyetlen –akár csak középtávú– fejlesztési, gazdasági, takarékossági, vagy hatékonysági program sem került a testület elé.

Hiába minden idők legnagyobb helyi iparűzési adóbevétele, az utak, járdák lassan járhatatlanok, a játszóterek, közterületek állapota egyre aggasztóbb, milliárdos vagyonvesztéssel kell szembesülnünk, a hivatali és önkormányzati gépezet szétesőben, a mindeddig jól és hatékonyan működő OSz Zrt lassan visszafejlődik arra a szintre, ahonnan 22 éve elindult, de mindezekről inkább majd legközelebb…

Ma már nem kell bátorság annak kijelentéséhez: Takács Károly és a Fidesz frakciója eddig csak kárt okozott a városnak a folyamatosan rossz döntéseivel. Senkit nem hallgatnak meg, nem a város érdekeit nézik, hanem a kicsinyes bosszúk és a paranoiájuk vezérli őket, s ez városunkra és annak lakóira nézve katasztrofális. Nem kicsit, nagyon!