Kiss Péter magyar politikus
(Celldömölk, 1959. június 11. – Budapest,2014. július 29.)
Hosszan tartó súlyos betegség után 55 éves korában kedden elhunyt Kiss Péter volt kancelláriaminiszter, az MSZP alapítója, volt alelnöke. Kiss Péter 1980-ban lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989-ben az MSZP alapító tagja és a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) alapító budapesti elnöke volt. 1990-ben országgyűlési képviselőjelölt volt, illetzve az őszi önkormányzati választáson bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe. 1992-ben a BIT országos elnökévé, illetve a párt országos választmányának tagjává választották.
avagy a nihilizmus gyöngyszemei…
A fejére csap a köztársasági elnök és gyorsan kiírja a helyhatósági választásokat. Na! – elindul erre a verkli, különösen a győzelmi esélyek latolgatása és hogy mit kéne tenni a választók megnyeréséért. Az ellenzék eleve hátránnyal indul, hiszen nincsenek az “eszközök” a kezében, viszont operálhat a “székben ülők” gyengeségeivel és ‘elmút’ éveivel, meg ígérhet ezt-azt.
“Erich őszinte lelkesedéssel fújta a dalt. Ugyanolyan vakon támogatta a szovjet rezsimet, mint annak idején a fasisztákat. Carla kezdetben értetlenkedett és mérgelődött, de azóta rájött ennek a dolognak a szomorú logikájára. Erich azok közé a fogyatékos emberek közé tartozik, akik olyan iszonyúan félnek az élettől, hogy odamenekülnek előle a kíméletlen tekintélyhez, és azt szeretik, ha egy ellentmondást nem tűrő kormány előírja nekik, mit tegyenek, és mit gondoljanak. Az ilyen emberek oktalanok és veszélyesek, de rémítően sokan vannak.” – KEN Follett
Gondolta volna a kedves olvasó, hogy június 13-i cikkünket, amit “Megvan a néger!” címen tettünk közzé, ekkora népszerűségre tesz szert? Több mint kétezren olvasták mintegy 20 nap alatt! Ennek a tisztes számnak a zöme azonban azóta keletkezett, amikor is városunk “hivatalos” televíziójában kétszer is idézésre került, vagy tán háromszor is? Különösen a néger kifejezés tetszett a műsor vezetőjének, s ezen jó hosszan elcsámcsogott, előrevetítve még az önkormányzati választási kampány eldurvulásának veszélyét is.
Fülembe cseng a Locomotív GT együttes nagy slágere és emlékezem. Emlékezem 2006. augusztus 20-ra, városunk Fő terének ünnepélyes átadására. Az akkori polgármester – Rajnai Gábor – kitartásának köszönhetően, nagy ellenzéki szélben új térkövet kapott a terület. A gránát színű kövezet végett a jobboldali agytrösztök azonnal elnevezték „Vörös térnek”.
Döntöttek! Vargáné Vojnár Katalin lesz a Fidesz helyi csoportjának polgármesterjelöltje – olvasható a közösségi portálon. Tehát már biztos, hogy Takács Károly befejezte, ami őszintén szólva melegséggel töltheti el a szíveket, mert sokakkal egyetértve a mi Károlyunkra úgy tekinthetünk, mint a Fidesz büntetésére, amiért 2002-2010 között balos vezetést választottak maguknak Oroszlány lakói.
Az országgyűlési kampányban már szembesülhettünk azzal, hogy a Fidesz kisebb-nagyobb vezetői mindent átadtak, mindennel a címlapra kerültek. Legyen szó 5 méter járdáról, 200 méter útburkolatról, vagy akár félkész létesítményekről.
Nem lesz szemétdíjemelés, jelentette ki Takács Károly polgármester, s ez nagyon jó hír. De a hirtelen rámtörő öröm mellett az a bizonyos kisördög is elkezdett bennem rögtön motoszkálni. Az elmúlt időszakban volt rá példa, hogy az állam – mint jó gazda – elvett tőlünk valamit, megtörtént a beetetés, hogy milyen jó lesz nekünk, aztán – NEM lett olyan nagyon jó. Gondoljon a kedves olvasó a teljesen felújított iskolarendszerünk átszervezésére, vagy a Rendelőintézet elvételére – amire aztán mégis adunk havonta 1 millió forintot, hogy rendesen működjön az addig jól prosperáló labor.
