Döbbenet

Oroszlány képviselő testülete május 7-i testületi ülésen tárgyalta a sportról szóló rendeletének módosítását, amelyen érdekes véleményeket hallhatott az ülésen jelenlévő, vagy az adást néző. Komoly nézetkülönbség alakult ki a jobb- és baloldali képviselők között a sportdicsőség-tábla névsorának változását illetően. Ugyanis az ülésteremben jobboldali politikusok szájából elhangzottak szerint senki sem tudja, hogy mikor, milyen módon, kinek az engedélyével és kinek a megrendelésére történt változás a táblán lévők névsorában, a tábla sportcsarnokba áthelyezése során.

Aki kicsit is tisztában van a joggal és a jogszabályokkal az teljesen természetesen döbbenhetett meg az érintett napirendi pont tárgyalása során. Ugyanis a képviselők zöme által erősen megkérdőjeleződött immár Oroszlányon is, ami országos szinten közel 2-3 éve nagyon sokak szerint már nem kérdéses, azaz hogy hazánkban jogállamiság van-e vagy sem!?

Ha valaki kutakodik azután, valójában mit is jelent ez a fogalom, akkor például a Wikipédia az alábbi magyarázatot adja: „A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.” Ezek alapján nagyon nehezen értelmezhetőek akár Szabó, akár Orbán vagy Papp képviselők hozzászólásai a sportdicsőség-tábla kezelésével kapcsolatosan. Szabó képviselő jogszabályokkal szemben kinyilvánított vélekedései pedig erősen megkérdőjelezik a városi vezetésben való részvételének törvényességét.

Aki követi a jogszabályalkotás rendszerének működését, az bizonyára tudja, hogy a települési képviselők megválasztását egy ünnepélyes eskütétel követi, amelynek értelmében nyilvánosan kinyilatkoztatást tesznek arról, hogy a jogrendet, és a jogszabályokat meg- és betartják, betartatják. Továbbá „szavukat” adják arra, hogy rájuk bízott városi vagyont felelősen kezelik. Ennek ismeretében Szabó képviselő azon kinyilatkozása, mely szerint a helyi jogszabályok csak gátolják a város működtetését, így azok időközönkénti megszegése indokolt, egyszerűen döbbenet. Bár ez a gondolkodás a Jobbik körében nem újdonság.

Az pedig, hogy a képviselő testület nagyobbik fele képtelen megérteni, hogy a napirend keretében nem a táblára felkerült személyével, hanem annak jogszabály ellenes voltával volt probléma, egyszerűen felfoghatatlan. Arról már nem is beszélve, hogy azok, akiknek egyetlen és legfontosabb feladata a helyi jogszabályok megalkotása és betartásának biztosítása lenne, homlokegyenest ellen mennek ennek a feladatuknak. Már csak egyetlen kérdés maradt ezek után: Miért gondolják, hogy ilyen nyilvánosan botrányos viselkedésüket követően a város lakói komolyan veszik az általuk alkotott jogszabályokat és be is tartják azokat?

Végül foglalkozzunk egy kicsit a névadó személyéhez köthető kérdéssel is. Azzal, hogy ilyen sunyi, alattomos módon, a tényeket elhallgatva próbálnak valamit utólag tisztára mosni (vakarni), nem éppen keltenek olyan látszatot, hogy valamilyen közös, esetleg városi érdek követelte volna meg egy híres sportolónk, nevesen Krajnyik „Akác” András nevének elhelyezését a sportdicsőség-táblán! A dolgok ilyetén módon rendezésével méltatlanná vált a testület nagyobb része arra, hogy egy neves sportolónk emlékét megfelelően legyen képes gondozni.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha a testület jobboldali tagjai egy ilyen pofonegyszerű, komoly mérlegeléseket nélkülöző döntésben is képtelenek jogszabályszerűen eljárni, akkor mit várhat el a város lakossága olyan esetekben, amikor komoly, közvagyont, emberi életet, vagy környezetet befolyásoló bonyolult jogi- és gazdasági környezet ismeretét követeli meg egy döntés?

De ezt már az olvasókra bízzuk!