A semmiségi törvény

AlkotmanyAz Alaptörvény legfontosabb rendelkezése a nemzeti hitvallásban található: “Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.” Ennek a szerződésnek azonban van egy nagy hibája, hogy nem jött létre, mivel csak az egyik fél, a hatalom képviselői írták alá. Ehhez kétség sem férhet, hiszen a holtakkal és a meg sem fogantakkal kizárt dolog bármilyen megállapodást kötni, nevükben és helyettük nem lehet nyilatkozatot tenni. A ma élők pedig akkor tudták volna szentesíteni az okiratot, ha népszavazásra bocsátják azt. Miután pedig ez nem történt meg, ki lehet jelenteni, hogy ez a szerződés nem létezik, mivel a szerződés létrejöttéhez a polgári jog általános elvei szerint a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésére van szükség.

Ezt a szerződést egyébként akkor sem lehetne létezőnek elfogadni, ha eltekintenénk a létrejötte körüli ellentmondásoktól. Ez a szerződés ugyanis létrejötte esetén is semmis szerződés lenne. Semmis az a szerződés, amelyik jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Ennek a szerződésnek az elkészítésekor pedig megszegték az Alkotmány több rendelkezését, így például azt az előírást, hogy az előkészítő eljárásban a társadalmi szervezetekkel egyeztetni kell. Az Országgyűlés a gyakorlatban olyan törvényt fogadott el, amelynek országgyűlési vitája nem zajlott le, ezáltal sérült az Alkotmánynak az a rendelkezése, miszerint az Országgyűlés alkotja a törvényeket. Az Alaptörvény elfogadásakor ugyanis zárószavazás előtti módosító javaslatokkal számos lényeges kérdésben megváltoztatták az Országgyűlés által már megvitatott és elfogadott szöveget. A zárószavazást pedig nem előzi meg országgyűlési vita. Nem tartották meg a jogszabályok előkészítésére vonatkozó rendelkezéseket sem, nem készültek hatásvizsgálatok, nem biztosították a széleskörű társadalmi részvétel lehetőségét az előkészítés során. Nemcsak ezen okoknál fogva semmis ez a szerződés, hanem azért is, mivel a valóságos tartalma rejtve maradt. Az alaptörvény látszólag a hatalommegosztásra épülő jogállam kereteit szabályozza. Valójában a titkolt, a színlelt cél a hatalomkoncentráció egy pártszövetség kezében. Látszólag minden kellék adott, ami kell egy demokratikus ország működéséhet. Valójában az alaptörvény megteremtette a lehetőséget ahhoz, hogy sarkalatosnak elnevezett törvényekkel felszámoljanak minden féket és ellensúlyt. Ezért ez egy színlelt szerződés, amely semmis.

A semmisséghez súlyos jogkövetkezmény kapcsolódik az érvénytelenség. A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

A következő Országgyűlés a választóktól kapott felhatalmazást alapján, úgy tudja helyreállítani az eredeti állapotot, hogy megalkotja a semmisségi törvényt. Ennek a törvénynek a lényege, hogy megállapítja az Alaptörvény és a sarkalatos törvények, valamint a rájuk épülő kinevezések érvénytelenségét, továbbá a nem létező törvényekkel hatályon kívül helyezett Alkotmány és más törvények visszaemelését a jogrendbe.

Az orbáni Jó Állam lebontásához a kormányrúd megragadása kevés. Ez ma még jobban látszik, mint 2012. februárjában, amikor ezt a írást az “ÉS” először közölte. A köztársasági elnök például a törvényeket rendre megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Ha a Költségvetési Tanács “úgy akarja” az Országgyűlés nem tudja elfogadni az éves költségvetésről szóló törvényt, – mivel nem adja meg hozzá az előzetes hozzájárulást. A köztársasági elnök pedig feloszlathatja az Országgyűlést. A jogállam helyreállításához ezért elengedhetetlen a semmis törvények kiemelése a jogrendből.

Szüdi János

A bejegyzés kategóriája: Magyarország
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?