Pillanatnyi boldogság

Azt találta mondani a minap a miniszterelnök a rádióban, hogy nem tud boldogságot adni.
Dehogynem! Már, akinek. Persze sok tudós is birkózgatott már a boldogság fogalmával és máig nem sikerült egyértelműen definiálni, ám a miniszterelnök tudja, hogy mi az. Sőt mindnyájan nagy megközelítéssel körül tudjuk írni, hogy mi kell a boldogsághoz.

Egy pillanatra boldog voltam, amikor bejelentették, hogy lakásépítéshez – na nem szijjártó villa – viszonylag jó pénzt kaphatok, de hamar kiderült, hogy a feltételeket nem rám szabták és nem is családalapítás előtt álló fiatalokra.

Egy pillanatra boldog voltam, amikor az uniós pénzekre pályázhattam, csakhogy nem én nyertem, sőt azzal szembesültem, hogy a pályázatok elbírálása kissé irányított.

Egy pillanatra boldog voltam, amikor bejelentették, hogy igazi választás lesz, kevesebb hivatalnok lesz, hogy földet lehet bérelni, később vásárolni, hogy visszaadták a 13. havi nyugdíjat, hogy csökken a munkanélküliség, hogy a kormányablakokkal működnek a reformok, hogy csökkentik a túl magas béreket, javítják a kevéskéből élők helyzetét, járatják a járandóságokat, nem csapnak be senkit, elkapják a sánta kutyákat, leleplezik az ország rontókat, megetetik az éhes gyerekeket, megvédik az országot, emberszámba veszik az embereket, konzultálnak velem a nagy sorskérdésekről, demokrácia van meg ilyenek.
Boldogságot nem tudnak adni, de megkeseríteni az életünket, azt művészi fokon adják a TV-ben, a rádióban, a mindennapokban. Becsapnak, átvernek, megkárosítanak – hogy az ismert szlogennel éljek. Nem védenek meg, a bizonytalanság, bizalmatlanság, lassan a rettegés, az undor, a félelem, a gyerekeim jövőjéért való aggódás, a közélettől elfordulás, az agresszivitás növekedése tapasztalható mindenütt. Felborultak az értékrendek, semmi sem az, ami, simán belehazudnak a képünkbe.

Nem tud boldogságot adni, de az látszik, hogy a hozzá közel állóknak azért akar, meg tud is és nem csak ő, hanem az egész siserahad. A hívők kapnak, a nem hívők meg nem. Előbb-utóbb aztán mindenki hívő lesz és boldog vagy nem? Merthogy a pénz nem boldogít. „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa”. Így aztán sokan azon gondolkodnak, hogy mennyek vagy ne mennyek külföldre, akárhova, csak el innen.

Mitől lennék boldog? Na ezen elgondolkodhatna mindenki! Én is keresem a választ, de azt már tudom, hogy ettől a miniszterelnöktől nem kapom meg. Lehet, hogy ezért boldoggá avatják majd.

Március 20-án van az ENSZ szerint a Boldogság Világnapja!