Egyszerűen el vagyok ájulva – na, nem magamtól, hanem attól a mérhetetlen cinizmustól, ahogyan nap, mint nap sulykolják belém újságok, tévék, rádiók, hogy milyen jól élek. A rezsicsökkentés, meg a családi adókedvezmény annyi pénzt hagyott a zsebemben, meg az Önében is, hogy megnövekedett vásárlásainkkal rakétasebességgel segítjük a gazdaság immár hat éve tartó talpra állását.
Keresés
Szavazás
Betöltés ...Archívum
-
Új bejegyzések
Új hozzászólások
- Molnár István - (Be)etetés
- Molnár István - Időhúzás, sárgalap!
- Molnár István - Takács Károly összeférhetetlen
- delta - Takács Károly összeférhetetlen
- vasvarierika - Takács Károly összeférhetetlen
- Molnár István - Akadékoskodások
- Az_Istenadta_nep - Akadékoskodások
- Sólyom Jöran - Akadékoskodások
- Az_Istenadta_nep - Akadékoskodások
- Az_Istenadta_nep - Nyilatkozat
Támogasd TE is!

Facebook
Kategóriák
Blogtár
Gyakori cimkék
Adatlap alpolgármester Bajnai Gordon Budai Gyula Bányász Klub Czunyiné dr. Bertalan Judit Európai Unió Facebook Fidesz Fidesz–KDNP Herczog Edit Ipari Park Jobbik Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség kormány képviselő-testület közpénz Lazók Zoltán LMP Lázár Mózes Mesterházy Attila MSZP MTI Márkushegyi Bányaüzem Nemzeti Együttműködés Rendszere Orbán Viktor Oroszlány Oroszlányi Szolgáltató Zrt. Papp Péter Papp Péter Attila pedagógus polgármester Rajnai Gábor szakképzés Székely Antal szénfillér Takács Károly Vasvári Erika választás Várgesztes Vértesi Erőmű Zrt Vértessomló Új Kéthetes államosítás önkormányzat
Az utóbbi időben a felvilágosult kedves városlakók is a sötétben tapogatózva lépkedhetnek kultúrpalotánkba, a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. Ugyanis az intézmény fura-ura, Szabó Károly utasításba adta ki dolgozóinak, hogy spórolni kell a villannyal és csak a legvégső esetben kapcsolhatják fel az áramot. Ezt a problémát áthidalván, nagyon ötletes megoldást találtak ki.
Kiss Péter magyar politikus
avagy a nihilizmus gyöngyszemei…
A fejére csap a köztársasági elnök és gyorsan kiírja a helyhatósági választásokat. Na! – elindul erre a verkli, különösen a győzelmi esélyek latolgatása és hogy mit kéne tenni a választók megnyeréséért. Az ellenzék eleve hátránnyal indul, hiszen nincsenek az „eszközök” a kezében, viszont operálhat a „székben ülők” gyengeségeivel és ‘elmút’ éveivel, meg ígérhet ezt-azt.
Gondolta volna a kedves olvasó, hogy június 13-i cikkünket, amit „Megvan a néger!” címen tettünk közzé, ekkora népszerűségre tesz szert? Több mint kétezren olvasták mintegy 20 nap alatt! Ennek a tisztes számnak a zöme azonban azóta keletkezett, amikor is városunk „hivatalos” televíziójában kétszer is idézésre került, vagy tán háromszor is? Különösen a néger kifejezés tetszett a műsor vezetőjének, s ezen jó hosszan elcsámcsogott, előrevetítve még az önkormányzati választási kampány eldurvulásának veszélyét is.
Fülembe cseng a Locomotív GT együttes nagy slágere és emlékezem. Emlékezem 2006. augusztus 20-ra, városunk Fő terének ünnepélyes átadására. Az akkori polgármester – Rajnai Gábor – kitartásának köszönhetően, nagy ellenzéki szélben új térkövet kapott a terület. A gránát színű kövezet végett a jobboldali agytrösztök azonnal elnevezték „Vörös térnek”.
Döntöttek! Vargáné Vojnár Katalin lesz a Fidesz helyi csoportjának polgármesterjelöltje – olvasható a közösségi portálon. Tehát már biztos, hogy Takács Károly befejezte, ami őszintén szólva melegséggel töltheti el a szíveket, mert sokakkal egyetértve a mi Károlyunkra úgy tekinthetünk, mint a Fidesz büntetésére, amiért 2002-2010 között balos vezetést választottak maguknak Oroszlány lakói.
Az országgyűlési kampányban már szembesülhettünk azzal, hogy a Fidesz kisebb-nagyobb vezetői mindent átadtak, mindennel a címlapra kerültek. Legyen szó 5 méter járdáról, 200 méter útburkolatról, vagy akár félkész létesítményekről.
Nem lesz szemétdíjemelés, jelentette ki Takács Károly polgármester, s ez nagyon jó hír. De a hirtelen rámtörő öröm mellett az a bizonyos kisördög is elkezdett bennem rögtön motoszkálni. Az elmúlt időszakban volt rá példa, hogy az állam – mint jó gazda – elvett tőlünk valamit, megtörtént a beetetés, hogy milyen jó lesz nekünk, aztán – NEM lett olyan nagyon jó. Gondoljon a kedves olvasó a teljesen felújított iskolarendszerünk átszervezésére, vagy a Rendelőintézet elvételére – amire aztán mégis adunk havonta 1 millió forintot, hogy rendesen működjön az addig jól prosperáló labor.


